A munkahelyi stressz okai közé számos olyan dolgot sorolhatunk, amelyeket ha nem kezelünk, komoly problémákat fognak okozni mind a munkavállalóinknak, mind pedig a szervezetnek. A stresszorok lehetnek a feladattal, a munkakörnyezettel, a szervezetben betöltött szereppel kapcsolatosak, illetve lehetnek szervezeten kívüli stresszorok vagy speciális rétegeket érintő stresszfaktorok is.
A munkahelyi stressz okai – A feladattal kapcsolatos okok
A feladattal kapcsolatos stresszorok közé soroljuk a mennyiségi túl- vagy alulterhelést, vagyis amikor túl sok vagy túl kevés feladatunk van. Szintén stresszt okoz, ha a feladat, amit el kell végeznünk, túl nagy kihívást jelent számunkra, vagy éppen unalmas.
Problémát jelent az is, ha nem megfelelőek a munkafeltételek. Például nincsenek a hatékony munkavégzést segítő eszközök vagy épp monoton a munka. Nem megfelelőek a munkakörülmények akkor sem, ha munkavállalóként nem választhatjuk meg, hogy hogyan végezzük el a feladatainkat vagy ha a munka, amit végzünk, veszélyes.
Rendszerint stressz éri a munkavállalókat akkor is, ha váltott műszakban, sok túlórával dolgoznak, vagy ha gyakran változnak az elvégzendő feladatok, az értékelési kritériumok, a használt eszközök és technológiák.
A munkahelyi stressz okai – A munkakörnyezettel kapcsolatos okok
A munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok közé soroljuk a rossz világítást, a szennyezett levegőt, a kellemetlen szagokat, a zsúfoltságot és a zajt. Ezek mindenesetben rontják a munka hatékonyságát és pszichésen fárasztják az érintetteket. Ezekhez többé-kevésbé hozzá lehet ugyan szokni, de hosszú távon ártalmas.
A munkahelyi stressz okai – A szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos okok
A szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok jelentkezhetnek egyéni, csoport vagy szervezeti szinten is.
Az egyéni szintű stresszorok közé sorolhatjuk:
- a szerep kétértelműséget: vagyis, ha tisztázatlanok az elvárások, felelősségek;
- a szerepkonfliktust: amikor ellentmondó követelményeknek kell megfelelnie a munkavállalónak, vagy olyasmit kell megtennie, amit nem akar;
- a túl sok vagy túl kevés felelősséget más dolgozókért, azok előléptetéséért, jutalmazásáért vagy elbocsátásáért
- vezetők esetében a határidők és az értekezletek is komoly stresszt okozhatnak
- a túl gyors, vagy a túl lassú előléptetés is jelentős stresszforrás. Középvezetői szint felett lassul az előrelépés, nehezebb beletanulni, versenyezni kell a fiatal munkavállalókkal és az inkompetencia csak jelentős túlmunkával leplezhető.
Csoportszinten stresszt okozhat:
- az összetartás hiánya,
- a jó munkatársi kapcsolatok hiánya,
- a csoporton belüli konfliktusok,
- a mobbing (munkahelyi zaklatás)
- a felettessel vagy beosztottal való rossz kapcsolat,
- vagy a fenyegetettség is.
HR szakemberként vagy cégvezetőként ezeket a tényezőket nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen nagy mértékben nehezítik a munkaerő megtartását. Emellett pedig rossz hatással van a munkáltatói márkánkra is.
Szervezeti szinten a nem megfelelő szervezeti légkör – ezen belül a rossz kommunikáció, a szigorú szabályozások és a szervezethez tartozás érzésének hiánya – jelentik a legnagyobb problémát. Stresszt okoz a munkavállalóink számára az is, ha rosszul megválasztott a vezetői stílus, az igazságtalanok vagy aránytalanok az értékelési, jutalmazási rendszerek, nem megfelelő a technológia vagy éppen a fizetés szintje.
A munkahelyi stressz okai – A szervezeten kívüli okok
A munkahelyi stressz okai közé tartoznak a szervezeten kívüli stresszorok. Ilyenek lehetnek például a családi, anyagi vagy társadalmi problémák vagy a munka-magánlet egyensúlyának hiánya. Szintén gondot okoz, ha a munkavállaló személyes meggyőződései nem egyeznek meg a vállalati politikával, vagy ha túl sok időt kell a kollégáknak ingáznia, utaznia.
A munkahelyi stressz okai – A fokozottan érintett csoportok
A fokozottan érintett csoportok közé tartoznak a nők, a vezető beosztásúak, a fizikai munkát végzők és a fogyatékkal élők.
- A nők esetében a munkahelyi szexuális zaklatás, a munka és a családi élet nehezen összeegyeztethetősége, valamint a fizetési és hierarchiai különbségek a leggyakoribb stresszforrások. Összességében a dolgozó nők elégedettebbek a munkahelyi szociális kapcsolatoknak és pozitív visszajelzéseknek köszönhetően, azonban a munkahelyi stressz a családi életre is kihat. Azok a nők, akik gyermeküket egyedül nevelik, vagy épp várandósak, fokozottan érintettek.
- A vezetők esetében a középvezetők azok, akik mind a vezetőket, mind pedig a beosztottakat érő stressz elszenvedik. Nincs lehetőségük beleszólni a stratégiába, az osztályukat érintő kérdésekben viszont dönteniük kell. Nagy a felelősségük, de kevés a valódi hatalmuk, nincs szociális támogatottságuk. Emellett szerepkonfliktusok érik őket és gyakran kell túlórázniuk is.
- A fizikai munkások esetében a legjelentősebb stresszor a kontroll hiánya, a bizonytalanság és a munkakörülményekből adódó tényezők.
- A fogyatékkal élők esetében a fő problémát az jelenti, hogy nehezen találnak munkát, mert a munkáltatók számára a rehabilitációs hozzájárulás kifizetése kevésbé költséges, mint a munkahely akadálymentesítése. Esetükben gyakori az alulfoglalkoztatottság és a kiszorítottság.
Arról, hogy vezetőként mit tehetünk a munkahelyi stressz csökkentése és a munkatársak megtartása érdekében, korábban már írtam. Itt pedig arról írok, hogyan lehetünk ideális munkahely a munkavállalóink és a jelöltek számára.
Olvasd el további cikkeimet a munkahelyi stresszről és a munkahelyi egészségmegőrzésről:
- A munkahelyi stressz mérése
- A munkahelyi stressz kezelése
- A munkahelyi stressz következményei
- A munkahelyi egészségvédelem előnyei
- Munkahelyi egészség és biztonság jelentősége
- A munkahelyi egészségfejlesztés fogalma
- Az egészségfejlesztés kialakulása
- Egészséges munkahely pályázatok és programok hazánkban
- Így készíts munkahelyi egészségfejlesztési tervet
- Ezek a munkahelyi egészségfejlesztés leghatékonyabb eszközei
- Tippek a munkahelyi egészségmegőrzéshez
- Munkaerő megtartás módszerei – Egészséges munkahelyként könnyebb
- Munkaerő megtartás eszközei – Így szerezz versenyelőnyt!
- Munkavállalói elégedettség felmérés, dolgozói elégedettség kérdőív
