A munkahelyi stressz következményei lehetnek egyéni és szervezeti szintű következmények is. Mindkét esetben komoly, nehezen kezelhető problémákra kell számítanunk. Éppen emiatt érdemes munkáltatóként kiemelt figyelmet fordítanunk a munkahelyi stressz okaira, mérésére, a munkahelyi stressz kezelésére és a lehetséges következményekre is. Ha lehet, előzzük meg a stresszt a források kiiktatásával, ha pedig erre nincs mód, akkor kezeljük a már kialakult stresszt akár tréningek szervezésével, vagy a munkakörlmények átalakításával.
Nézzük, milyen konkrét következményei vannak a munkahelyi stressznek az egyén és a szervezet szintjén.
A munkahelyi stressz következményei az egyéni szintjén:
Ha a munkavállalóinkat sokáig tartó, komoly kihívásokat jelentő stressz éri, az akár biológiai változásokkal, komoly lelki reakciókkal, teljesítménykárosodással és viselkedésváltozással is járhat. A jó hír az, hogy ha ezeket tapasztaljuk, akkor lépéseket tudunk tenni a munkatársunk helyzetének javítása érdekében. Ehhez azonban nyitott szemmel kell járnunk és figyelnünk kell az alábbi jelzésekre.
1. Biológiai változások
Biológiai változások esetén beszélhetünk rövidtávú és hosszútávú hatásokról.
Rövidtávú hatások
A rövidtávú hatások közé sorolhatjuk a „fight or flight” reakciót, melynek következtében:
- nő a vérnyomás,
- felgyorsul a légzés,
- endorfinok szabadulnak fel,
- többletenergiát kap az agyunk.
Rövid távon segít a probléma megoldásában, hosszútávon azonban komoly problémáka okoz.
Hosszútávú hatások
- anorexia
- csökkent libidó
- szorongás
- krónikus magas vérnyomás
- szív-koszorúér megbetegedések
- immunrendszer legyengülése
- fertőzések
- daganatos megbetegedések kialakulása
2. A lelki reakciók
A lelki reakciók közé sorolhatjuk a depressziót, a szorongást és a munkahelyi elégedetlenséget.
Depresszió
„A depresszió olyan hangulatbetegség, amelyet a szomorúság, levertség, a csökkent motiváció, az élet iránti érdektelenség és a negatív gondolatok (például tehetetlenségérzés, a meg nem felelés érzése, és az alacsony önértékelés), valamint olyan testi tünetek, mint az alvászavarok, az étvágytalanság és a fáradékonyság jellemeznek. Ha a stresszfeltételek folyamatosak és az egyén nem küzd meg velük sikeresen, a fásultság depresszióba csaphat.”
Atkinson és munkatársai, 1994
Kétféle depresszióról beszélhetünk, úgy nevezett tipikus és atipikus depresszióról.
A tipikus depresszió tünetei:
- a szorongás
- a fókuszált figyelem csökkenése
- a vegetatív funkciók (reprodukció, szexuális viselkedés, táplálkozás és alvás) csökkenése
- a súlyvesztés
- az érdeklődés elvesztése
- a memóriafunkciók hanyatlása
- csökkent immunműködés
Az atipikus depresszió tünetei
- fáradtság
- energiahiány
- fásultság
- kedvetlenség,
- túlalvás
- túlevés
- súlygyarapodás
- az immunrendszer túlműködés miatti autoimmun betegségek kialakulása
A szorongás
A szorongás tulajdonképpen aggódás és félelem olyan szituációkban, amelyeket az emberek többsége könnyen megold. Tartós fennállása szorongásos zavarhoz vezet, merev gondolatokat eredményez a megoldáshoz szükséges kreatív ötletek helyett. Éppen emiatt igen káros lehet a munkavégzés során, hiszen csökkenti munkatársaink teljesítményét. Ez pedig egy ördögi körhöz vezethet, így munkáltatóként nagyon fontos, hogy figyelemmel kísérjük munkatársaunk lelki egészségét.
A munkahelyi elégedetlenség
A munkahelyi elégedettség vagy elégedettlenség alapvetően meghatározza termelékenységüket, munkavégző képességüket.
A munkánkkal való elégedettségünket számos tényező befolyásolja. Elégedetlenséghez, hosszútávon pedig kiégéshez vezethet például:
- a túlzott stressz,
- az intenzív testi – lelki megterhelés,
- a munkahelyi elismerés hiánya,
- a munkahelyi kapcsolatok megromlása,
- a motiváció csökkenése,
- ezek eredményeképp pedig az önértékelés csökkenése
A Gallup kutatásai alapján a munkavállalók 23%-a nagyon gyakran, további 44%-a pedig néha érzi úgy, hogy kiégéssel küzd, ők gyakrabban hiányoznak a munkából is.
Munkáltatóként érdemes neked is utána nézned, hogy milyen a hiányzási statisztika a cégednél. Ezt követően pedig gondold át, hogy milyen lépéseket tehetsz annak érdekében, hogy javuljanak a munkahelyi kapcsolatok, illetve, hogy több elismerést kapjanak a kollégáid. Ehhez kezdetnek ajánlom a Hogyan legyenek elkötelezett munkatársaid – 12 kérdés a munkaerő megtartáshoz című cikkemet.
3. A teljesítménykárosodás
Munkáltatóként számunkra az egyik leginkább érezhető probléma az, ha romlik a munkavállaló teljesítménye. Ez az, ami akár a profitra is hatással lehet, tehát vezetőként, cégtulajdonosként neked is érdeked, hogy ne romoljon a munkatársaid teljesítménye.
A teljesítménykárosodás leggyakoribb jelei:
- összpontosítási nehézségek,
- a logikus gondolkodás hiánya,
- könnyen elterelhető figyelem,
- erős érzelmi felindultság
- megszokott viselkedési mintákhoz való merev ragaszkodás
4. A viselkedésváltozás
A viselkedésváltozás gyakram egészségkárosító viselkedésformákban jelenhet meg.
Ilyen lehet például:
- a dohányzás,
- a túlzott alkohol vagy kávéfogyasztás,
- a munkahelyi szerep leértékelése
- harag vagy agresszió, amely akár a tettlegességig is fajulhat
- a munkából való menekülés,
- a hiányzás,
- a kilépés,
- a korai nyugdíjazás,
- szociális kapcsolatok sérülése
Stressz káros hatásait néhány tényező módosíthatja, ilyenek lehetnek az egyéni különbségek, a személyiségre jellemző tulajdonságok, érzelmi érzékenység, önértékelés, kontrollérzés, a rossz megküzdő kapacitás, a nem megfelelő egészségviselkedés és a szociális támogatottság is. Ezeket a munkahelyi stressz mérésekor érdemes figyelembe vennünk.
A munkahelyi stressz következményei szervezeti szinten
Szervezeti szinten is számos negatív következménye van a munkahelyi stressznek.
Ilyen többek között:
- az alacsony termelékenység,
- a hiányzások növekedése,
- a munkaerő nagymértékű elvándorlása.
A hiányzások, kilépések pedig jelentős többletkiadást jelentenek a vállalat számára a munkaerő pótlásának szükségessége miatt. Munkaadóként ezért nyilvánvaló feladatunk megelőzni, vagy legalább kezelni a munkahelyi stresszt, ezzel elősegítve munkatársaink elköteleződését.
Olvasd el további cikkeimet a munkahelyi stresszről és a munkahelyi egészségmegőrzésről:
- Leggyakrabban ezek a munkahelyi stressz okai
- A munkahelyi stressz mérése
- A munkahelyi stressz kezelése
- Az egészségfejlesztés kialakulása
- A munkahelyi egészségfejlesztés fogalma
- Munkahelyi egészség és biztonság jelentősége
- A munkahelyi egészségvédelem előnyei
- Egészséges munkahely pályázatok és programok hazánkban
- Így készíts munkahelyi egészségfejlesztési tervet
- Ezek a munkahelyi egészségfejlesztés leghatékonyabb eszközei
- Tippek a munkahelyi egészségmegőrzéshez
- Munkaerő megtartás módszerei – Egészséges munkahelyként könnyebb
- Munkaerő megtartás eszközei – Így szerezz versenyelőnyt!
- Munkavállalói elégedettség felmérés, dolgozói elégedettség kérdőív
