Munkahelyi egészségfejlesztési terv készítése lépéstől-lépésre

Szerző: | 2020. 03. 22. | Egyéb kategória, Munkaerő megtartása, Munkahelyi egészség

Így készíts munkahelyi egészségfejlesztési tervet lépésről-lépésre. Cikkemből megtudod, hogy hogyan tudsz elkészíteni egy megvalósítható, stratégiai célokat támogató munkahelyi egészségfejlesztési tervet. Szó lesz arról is, hogy mit és hogyan érdemes elemezned, milyen szempontokat kell figyelembe venned a tervezés során.

Mielőtt nekiállnál a vállalati egészségfejlesztési terv készítésének, gondold át, hogy kik azok a kollégáid, akik szívesen részt vennének a tervezésben és a megvalósításban. Egyszemélyes hadseregként nem fogsz tudni megküzdeni a feladattal, ha viszont bevonod a munkatársaidat is, máris lesznek elkötelezett támogatói az egészségfejlesztésnek. Így a többiek meggyőzése, ösztönzése is könnyebb lesz.

Vállalati egészségfejlesztési terv készítése – 1. lépés: A kiinduló helyzet felmérése

Ennek keretében érdemes olyan belső elemzéseket végezni, amelyek a vállalat jelenlegi működését és a jövőbeni cselekvési lehetőségeket vizsgálja. Mielőtt belevágnánk, ne felejtsük el, hogy konkrét, kézzelfogható adatokra van szükségünk ahhoz, hogy valóban a stratégiát támogató programot alakítsunk ki.

Munkahelyi egészségfejlesztési terv - elemzés

A vállalati teljesítménymérők dokumentálása

Az alábbiakat érdemes elemezni:

  • kilépések aránya
  • hiányzások aránya,
  • munkaerő összetétele,
  • munkaerő egészségi állapota,
  • termelékenység,
  • nyereségesség,
  • a munkahely fizikai jellemzői,
  • munkahelyi balesetek előfordulása,
  • belső struktúra feltárása, elemzése
  • egészségi és biztonsági politika megismerése

Munkahelyi és pszicho-szociális kockázatazonosítás, értékelés, kezelés

Ennek keretében átfogó megelőzési politika kialakítására lesz szükséged, amely foglalkozik:

Ezek megfelelő mélységű elemzése elengedhetetlenül fontos a tervezési fázisban.

Munkavállalók egészségügyi állapotfelmérése

  • Ebben a szakaszban a munkavállalóink egészségi állapotának kulcs paramétereit kell meghatároznunk és mérnünk. Ilyen lehet például a koleszterin-szint, a vérnyomás, a jól-lét, a megbetegedések és halálesetek előfordulása.
  • Ezt követi az életstílusjellemzők, mint például a dohányzás, az alkohol és drogfogyasztási szokások dokumentálása.
  • A következő lépés az egyén életviteli, táplálkozási, sportolási és konfliktuskezelési szokásainak megismerése.

Ezek együttesen befolyásolják munkavállalóink egészségügyi állapotát. A kapott eredmények alapján alapján azonban meg tudjuk határozni, milyen életmódbeli változtatások szükségesek. Ezek a hatások a munkahelyen kívül is érvényesülnek. Az egyéni egészségstratégia kialakítása fontos szerepet játszik a meggyőzésben, a motiváció kialakításában.

Munkahelyi egészségfejlesztési terv készítése - állapotfelmérés

Az igények felmérése interjúkkal, kérdőívvel

Olyan vállalati megoldásra van szükséged, amely:

  • változtatni tudja az egyén magatartását,
  • fejleszteni tudja a megelőzésen alapuló vállalati egészségkultúrát,
  • mérhetővé, elemezhetővé teszi a munkavállalók egészségügyi állapotának változását.

Ennek kialakításához a munkahely és a munkavállalók állapotfelmérésén túl érdemes a munkavállalói igényeket is feltárni, hogy olyan programokat alakíthass ki, amely iránt a kollégáid érdeklődnek és elkötelezettek.

Vállalati egészségfejlesztési terv készítése – 2. Lépés: Cselekvési terv kidolgozása

Ennek a lépésnek 4 szakasza van.

Célok, célszámok rögzítése

Különös tekintettel:

  • az egészségügyi célokra (egészségi állapot mutatói, életstílus, foglalkozási veszélyek változása),
  • az ipari kapcsolatokra vonatkozó célokra (kommunikáció, munkahelyi légkör, sztrájkok)
  • és a vállalati eredményességi célokra (hiányzás, kilépés, ügyfélelégedettség, termékminőség, prémiumok).

Konkrét, számszerűsíthető célokat kell kijelölnöd. Ilyen lehet például az, hogy “10%-kal csökkentjük a munkahelyi balesetek számát a következő 1 évben”. Vagy az, hogy a 2 éven belüli kilépések számát 10%-kal csökkentjük a következő évben.”

Munkahelyi  egészségfejlesztési terv készítése - tervezés

Részletes tervezés

  • A program eleminek,
  • költségeinek,
  • költségviselőinek (vállalat, dolgozók, kormány),
  • költségmegtakarításainak,
  • időkeretének részletes leírása,
  • a várt eredmények és a
  • bevezetési mód meghatározása.
  • Felelősök és határidők kijelölése az egyes lépésekhez, akciókhoz.

Fontos, hogy a program holisztikus szemléletet tükrözzön és kiterjedjen mind a fizikai, érzelmi, anyagi és szociális jól-létre is.

Az egyes programelemekhez itt találsz olyan ötleteket, amelyek az egészségmegőrzést, itt pedig olyanokat, amelyek az egészségfejlesztést támogatják.

Kommunikációs terv készítése

Ennek keretén belül azt kell megterveznünk, hogy konkrétan milyen csatornákon, milyen célcsoport számára milyen üzeneteket szeretnénk eljuttatni.

Ehhez először érdemes az elemzések során vizsgált kommunikációs csatornák hatékonyságát is megnézni. Nem biztos, hogy az egészségfejlesztés programokról egy köremailben a legcélravezetőbb tájékoztatni a munkatársaidat.

Emellett fontos, hogy olyan munkavállalói csoportokat alakítsunk ki, akik valamilyen tényező mentén hasonlóak. Másféle üzenetet kell ugyanis közvetíteni egy családos anyukának, mint mondjuk egy pályakezdőnek, vagy egy 50 év fölötti munkatársunknak, hiszen ők valószínűleg egészségügyi állapotukban és igényeikben is teljesen különbözőek. Nem lesz tehát jó ugyanaz a programelem mindenkinek és nem is tudunk velük egyformán kommunikálni.

Munkahelyi egészségfejlesztési terv készítése - kommunikáció

Vállalati egészségfejlesztési terv készítése – 3. Lépés: Külső és belső kommunikáció

A programokon való részvétel önkéntes, de folyamatos és hatásos belső kommunikációval, ösztönzéssel a részvétel a szervezeti kultúra alapértékévé tehető. Ennek feltétele, hogy a megfelelő kommunikációs csatornákat használjuk és üzeneteink illeszkednek a célcsoportunkhoz. Ez sokszor a munkállalóink szegmentálását igényelheti, de megéri időt szánni rá, hogy személyre-szabottá tegyük kommunikácinónkat. A kommunikációs terv készítésénél erre már figyelmet kellett fordítanunk, ne felejkezzünk el erről a megvalósítás során sem.

A külső kommunikáció PR szempontból fontos, hiszen a megtartáson túl az új munkavállalók vonzása is fontos, így a munkáltatói márkaépítés alapjául szolgálhat. Emellett az emberközpontúság az üzleti kapcsolatok kiépítésében és fenntartásában is segít, hiszen az emberi erőforrással való törődés pozitívan hathat az üzleti partnerekre is.
A külső kommunikációhoz jó csatorna lehet, ha a vállalat munkavállalói blogbejegyzések vagy különböző közösségi platformokon megjelenő posztok formájában kommunikálják a cég munkahelyi egészségfejlesztési törekvéseit. Egy céges csapatverseny esetén ez a folyamat szerves részévé tehető azáltal, hogy az értékelés alapjául szolgálnak például a munkatársak által feltöltött fényképek, munkatársak által írt blogposztok. Ha erre nem nyitottak a munkatársaink, akkor ez belső platformokon is történhet, de érdemes kifelé is kommunikálni az egészségfejlesztési törekvésekről legalább néhány fotóval, videóval, blogcikkel.

Vállalati egészségfejlesztési terv készítése – 4. Lépés: Értékelés, monitorozás és visszacsatolás

Bemutatok néhány olyan mérőszámot, amelyeket érdemes figyelni az egészségfejlesztési terv készítésekor és értékelésekor.

Munkahelyi egészségfejlesztési terv készítése - értékelés

Ne felejtsd el, hogy a program megtervezésével, megvalósításával és kommunikációjával nem ér véget a folyamat, mert az eredményeket mérni és értékelni is kell, illetve az esetleges javításokat a program folytatásakor szintén figyelembe kell venni a tervezésnél. A munkahelyi egészségfejlesztés nem egy egyszeri projekt néhány rendezvény megvalósításával, hanem egy hosszútávú stratégia, amelynek keretében újra és újra különböző rendezvényeket kell megszerveznünk. Csak akkor lesz fenntartható az egészségfejlesztési törekvésünk, ha ilyen nézőpontból tervezzük az meg.

Mérési indikátorok:

  • programokon való részvételi szám,
  • egészségügyi állapot változása,
  • termelékenység,
  • fluktuáció változása,
  • hiányzások száma,
  • hiányzások hossza,
  • egészségviselkedés,
  • attitűdök,
  • a részvevők szubjektív értékelése a programok hatásáról,
  • hangulat,
  • kommunikáció,
  • vállalati egészségmutatók (eü szolgáltatások, munkahelyi balesetek, megbetegedések száma, eredményességi mutatók)
  • munkahelyi kapcsolatok minősége,
  • valamint bármely olyan egyéb mutatószám, amelyet az előzetes vizsgálat során említettem.

Olvasd el további cikkeimet a munkahelyi stresszről és a vállalati egészségmegőrzésről:

Ezeket olvastad már?